Az élelmiszerek drágulása döbbenetes mértékű, előtte sem volt éppen olcsó az élet, de az utóbbi fél-egy évben végképp elszabadult az áremelkedés, ami az élelmiszerek körében sokkal durvább, mint amit hivatalosan alapszámnak tekintenek. Csak éppen a jövedelmek nem követik, úgyhogy rengeteg ember kénytelen koplalni.
Az elmúlt héten nagy port kavart a magyar sajtóban, hogy a belga Ipsos/LeSoir és RTL Info által végzett közös kutatás szerint az ország lakosságának 13 százaléka legalább egy étkezést kihagyott pénzügyi okokból.
Azt már az elején le kell szögezni, hogy az ilyen felmérések korlátozottak: az anyagi ok sokrétű lehet, tehát valaki például egy benzinkúton inkább nem vesz meg egy drága szendvicset, amikor éhes, de jelentheti azt is, hogy nem engedhet meg magának egy vajas kiflit sem. Ugyanakkor az emberek tapasztalatait, aggodalmait jól jelzik az ilyen közvélemény-kutatások, mert a válaszolók a saját pénzügyi helyzetüket felmérve pesszimistábbak vagy optimistábbak is lehetnek.
Arról tehát nincs szó, hogy az éhhalál fenyegetné Belgium lakosságának 13 százalékát, azaz körülbelül 1,5 millió embert, de az látszik, hogy a válaszolók már olyan alapvető szükségleteknél is spórolnak, mint az élelmiszer-vásárlás.
Adta magát, hogy ha a jelentősen jobb jövedelmi viszonyokkal bíró Belgiumban – ahol vásárlóerő-paritáson nézve kétszer jobban meg lehet élni az átlagfizetésből, mint Magyarországon – ilyen problémákkal szembesülnek az emberek, akkor mi a helyzet itthon a 10,7 százalékos infláció mellett. A magyar áremelkedésben – hiába a hatósági áras termékek – az élelmiszerek ára ugrott meg a legjobban, 18,6 százalékkal. A KSH adatai szerint májusban a margarin 41,4, a kenyér 37,5, a sajt 35,4, a baromfihús 34,3, a száraztészta 33,3, a tejtermékek 30,3, a tojás 29,9, a péksütemények 27,3, az idényáras élelmiszerek 12,8 százalékkal drágultak. Vagyis pénzügyi ok bőven lehet arra, hogy valaki nélkülözzön.
A Napi.hu és a Pulzus Kutató, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése alapján a helyzet nagyon hasonló: a magyarok 13 százaléka állította azt, hogy kihagyott egy étkezést pénzügyi okokból. Emellett 51 százalék úgy nyilatkozott, hogy volt olyan az elmúlt két hétben, hogy ugyan nem evett, amikor éhes volt, de nem anyagi lehetőségei miatt hagyta ki az étkezést. Mindössze 34 százalék, aki nem kényszerült ilyesmire. Viszonylag magas a nem nyilatkozók körében a 2 százalékos arány is. További részletek a Napi.hu cikkében olvashatók.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
